Publications of Csaba, L.
Válságkezelés Európában: új gazdaságfilozófia felé?
Az évek óta tartó európai válságkezelés leírása és a részletek bemutatása helyett a rögtönzött, politikai alapon hozott lépsek gazdaságelméleti értelmezésére törekszünk.Kutatási alapkérdésünk az: igaz-e még a 70-es évek végének felismerése, mi szerint sem szerkezeti, sem szabályozási eredetű válságot nem lehet keresletélénkítéssel leküzdeni? Igaz-e az, hogy a szuverén EU tagállamokon belül bármi okból hiányzó belső elköteleződést a külső fegyelmezéssel nem lehet pótolni? Ennek fényében vizsgáljuk a költségvetési és a bankunió 2012 októberében körvonalazott és jóváhagyott tervezetét is.
On the New Economic Philosophy of Crisis Management in the European Union
This essay attempts to go beyond presenting the bits and pieces of still ongoing crisis management in the EU. Instead it attempts at finding the ‘red thread’ behind a series of politically improvised deci-sions. Our fundamental research question asks whether basic economic lessons learned in the 1970s are still valid. Namely, that a crises emanating from either structural or regulatory weaknesses can and should not be remedied by demand management. Our second research question is the following: Can lacking internal commitment and conviction in any member state be replaced or substituted by external pressure or formalized procedures and sanctions? Under those angles we analyze the pro-ject on establishing a fiscal and banking union in the EU, as approved by the Council in December 2012
And the first shall be the last
This study analyzes the puzzle of Hungarian economic drifting in a long run perspective. The underlying puzzle for the investigation is why bad policies are invariably popular and good policies unpopular, thus why political and economic rationality never overlap. The first part of the article summarizes in eight points the basic features of the postwar period. Then six lessons are offered, which might be useful for other countries in transition or for students of comparative economics and politics, lessons that can be generalized on the basis of the individual country experience.
A szovjetológiától az új intézményi közgazdaságtanig – töprengések két évtized távlatából
A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy összegezzük a közép- és a kelet-európai rendszerváltozások és az ezt tanulmányozók fordulatos történetét az elmúlt két évtizedben. Bemutatjuk, hogy a közgazdaságtan egy kevéssé fejlett ága miképp szembesült a tudományág egésze szempontjából is talán legnehezebb értelmezési és alkalmazási kérdéseket fölvető történelmi folyamattal. Megpróbáljuk feloldani azt a rejtvényt, hogy a főáramú megközelítés megismerése és alkalmazása miért nem hozott átütő eredményt sem a térség gazdaságainak, sem magának a tudományszaknak. Megvizsgáljuk a fokozatosság és a reformok kritikus tömege viszonyát. Végül kísérletet teszünk arra, hogy e sajátos szakterület elemzéséből adódó, tartósnak bizonyuló tételeket beépítsük a fenntartható fejlődés szélesebben értelmezett, immár főáramú megközelítéseibe.*
Az új Európa az új évezredben
Az esszé hét tézisben vizsgálja azt, hogy az új Európa országai mennyiben sikeresek és mennyiben sikertelenek az új világrendbe történő integrálódásukban. A kommunizmus immár két évtizede meghaladt öröksége sem tűnt el, de a valódi, megválaszolatlan kihívást szekularizmus és a fogyasztói társadalom jelenti. Egyfajta immunhiányos helyzetbe kerülve, az értékrendi válság a sodródás, a manipuláció és az EU kiürülésének veszélyei fölerősödtek.
European Studies: Taking Stock and Looking Ahead
This essay is an attempt to generalize experiences of Central and Eastern European universities in the field of European Studies over the past 20 years. The paper follows the logic of business analysis in order to come up with proposals for future action.
From Sovietology to neo-institutionalism
This article attempts to wrap up the thorny road of studies and students of systemic change in Central and Eastern Europe. It analyses how a relatively backward part of the economics profession has been confronted with issues that count among perhaps the most complex, in terms of both understanding and applications, within and for the entire academic discipline. An attempt is made to integrate some broader methodological and narrower political economy insights in the approach of sustainable development and economic theory in general.
Orthodoxy, Renewal and Complexity in Contemporary Economics
This contribution attempts at providing an explanation for how economics with its peculiar methodology of analysis and focus on modelling emerged. It furthermore tries to answer the intriguing question, haunting the discipline over the past 150 years or so, namely if, and to what degree analytical methods, that have been developed in and for the natural sciences, are apt for application in a different field. For the latter purpose, some of the fundamental issues of philosophy of cience have to be addressed, such as the uses and misuses of reductionism and equilibrium analysis. The rather fundamental changes that have emerged in the natural sciences since the onset of neoclassical analysis are concerned as well.
Unintended Consequences of Crisis Management
This contribution attempts to decipher the largely unintended, still predictable consequences of crisis management in the global economy. In a series of improvised, case-bycase and unilaterally demand-focused measures, governments tried to extend the Keynesian arsenal to a system whose basic features are unlike those of the national economy. While the collapse of output and employment, on par with the Great Depression, could indeed be averted, conditions for the resumption of sustainable finance and growth have been undermined.
Hungary: The Janus-faced Success Story
This paper offers a broad overview of the Hungarian development strategy over the past two decades. Combining historical and functional analysis, some major strengths and weaknesses are identified, with special emphasis on the country’s open-door policies and the role played by the European Union. The paper investigates why the impetus of institutional and financial integration was lost by about 2004 when policy drifting took over the role of strategies. Some ideas on how to remedy the situation are being offered. Paradoxically, the Hungarian success and failure both testify to the relevance of a neo-institutionalist/political economy approach to sustainable development. It also examines the limitations of external anchoring by the EU as well as of the spontaneous bottom-up evolution of institutions when policy drifting continues.
Czeglédi Pál: Piaci intézmények és gazdasági növekedés: a modern osztrák iskola nézőpontja
Book review: Czeglédi Pál: Piaci intézmények és gazdasági növekedés: a modern osztrák iskola nézőpontja
Book review: Móczár József: Fejezetek a modern közgazdaság-tudományból
Boook Review: Móczár József: Fejezetek a modern közgazdaság-tudományból
Balance Sheet and Perspectives of Eastward Enlargement: A Great Success or the Last Nail in the Coffin of the EU?
The paper examines conditions of enlargement to the East and asks, if, and to what degree, enlargement of a basically unreformed EU has been at the root of the crisis of 2005? Part Two surveys major components of, and eventual “solution” to, this crisis, while Part Three offers potential avenues for a real breakthrough, once the usual extrapolation exercises will be overcome.
Innovation, imitation and adaptation: The experience of fifteen years of upscaling Hungarian economic higher education
Part One of the paper is devoted to the structural features of changes inhigher education in terms of contents and space as well as organizational structure. PartTwo is devoted to the analysis of status quo and perspectives. From this, in Part Threerecommendations and suggestions follow. The major finding is that approximation to theWest European standards has already replicated the structural weaknesses of thosesystems. The mismatch between ideology and bureaucracy- inspired changes in highereducation on the one hand, and labor market demand in the medium to long run on theother has intensified and is likely to grow in the future.
Lévai Imre: A komplex világrendszer evolúciója
Book review: Lévai Imre: A komplex világrendszer evolúciója
Átmenet vagy spontán rend(etlenség)?
Az írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a két évtized után tartóssá, vagyis trenddé váló gazdasági és társadalmi eltérések a „posztkommunista” országok között milyen okokra vezethetõk vissza. Másodsorban azt elemzi, mi a jelentõsége e sokrétû különbségek modellszerû kategorizálásának. Ennek alapja az állami szerepvállalás mértéke és minõsége. Végül harmadikként azt a kérdéskört vizsgálja, hogy az eltérések milyen következményekkel járnak. A fõ következtetés az, hogy a közösségi választások ugyan jelentõsek, ezek szerepe azonban a pályafüggõséghez képest sokkal kisebb, mint azt a legtöbb elmélet föltételezi. Az eredmény – Hayekkel szólva (Hayek [1995]) – emberi cselekvés, ámde nem emberi tervezet szülötte.
Az élhetőbb Magyarország esélye
A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. Megállapítja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettőssége mellett az első másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosítékot jelent az új szakasz sikeres végbevitelére. 2007-ben jelentősen más kihívások előtt áll az ország, mint 1995-ben állt. Ebből is adódóan a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettősére, az ezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kísérletet.
Hungary Embracing Globalization: The Challenge of Competitiveness
This think piece is an attempt to survey the evolution of competitiveness in a small open economy under the angle of costs and benefits of globalisation. First a historical survey assesses the road leading to the present sage of transnationalization. Then a situation assessment is presented, followed by a survey of challenges and factors of competitiveness. Finally some general lessons are listed, without attempting to be exhaustive.
A stabilitási és növekedési egyezmény új politikai gazdaságtanáról
A Közgazdasági Szemle 2003–2005 között számos olyan elemzést közölt, aminek tárgya az Európai Unió régi és új tagállamaiban megfigyelhetõ folyamatok statisztikai elemzése volt, s ennek alapján értékelték a stabilitási és növekedési egyezmény fenntarthatóságát, a közös valuta bevezethetõségét az új tagállamokba, valamint az ehhez vezetõ célszerû utat. Ebben az írásban – a korábban megjelent elemzések kiegészítéseképpen – arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk: a szakmai és politikai viták kereszttüzében álló megoldás, a szabálykövetõ államháztartási politika európai változata valóban csak „ostobaság”, mint Romano Prodi egyszer vélte, vagy inkább olyan, valós közgazdasági tartalmat hordozó keretnek kell tekintenünk, amelynek a betartása, sõt, az elõírtakon túlmutatóan szigorú alkalmazása az új EU-tagállamok fenntartható fejlõdésének elõfeltétele, különösen közép- és hosszú távon.
Gazdasági növekedés, egyensúly és foglalkoztatás az Európai Unióban
Az írás azt a kérdést vizsgálja, hogy a 2005 márciusában átértelmezett lisszaboni stratégia, valamint a 2005 decemberében elfogadott 2007-2013 közti pénzügyi keret mennyiben alapozza meg az EU gazdasági teljesítményének javulását. Igazoljuk, hogy az eurószklerózis okai nem vezethetők vissza a pénzügyi szabályrendszer túlzott szigorára. Ellenkezőleg, a laza költségvetési politika és a szerkezeti reformok elmaradása miatt nem érvényesül az új tagállamok számára az integráció növekedésgyorsító hatása.
Változó erőtérben – Változó egyensúlyozás
A cikk azt a kérdést elemzi, hogy Magyarország nemzetközi beágyazottságának megváltozása miként alakította a hazai gazdasági rendszert a piacgazdaságtól a piacgazdaságig vezető 45 éves kitérő során. Ennek keretében kitűntetett módon vizsgáljuk azt, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos politika miként hathatott a korszakban meghatározó szovjet befolyási övezet keretében.
Social Change in Central and Eastern Europe: General Trends and National Patterns
The paper addresses five issue areas. First it describes the plurality of trajectories in central and eastern European transformations, offering a broad typology. Then it addresses the drift between acceptance of democracy and the market, owing to growing inequalities. Third, problems of poverty and exclusion are addressed. Fourth, it is addressed if any known model of redistribution emerged in the post-transition economies. Fifth, consequences of the populist turn in European policies are being analyzed. Influences of the EU practices will be dealt with and some preliminary conclusions drawn. These suggest a strong intertwining between social and economic performance that limit theoretically conceivable – neoliberal, social democratic, postmodern or conservative – policy choices.